És visszatértünk :) 3 hónap alatt nagyon sokat fejlődtünk!

Zizike szépen halad az agilityvel, egész jól felgyorsult és belelkesült a kezdeti félénkség után. Persze még nagyon sok tanulnivalónk van, de már látszik a haladás. Már nem őrjöng a pálya szélén sem, ha Fleckivel foglalkozom, tudja, hogy ő is szépen sorra kerül, csak várja ki :)

Tud már stabilan ülni, feküdni, helyben maradni. Tanulunk trükköket is, a nyuszizást (ülve felemeli a két mellső lábát) 10 perc alatt megtanulta...

Voltunk agility táborban, ahol új élményeket gyűjtött és haverokat szerzett :)

Sokat futkosott az akadályokon.

http://www.youtube.com/watch?v=jKNpHD1vvDY&feature=youtu.be

Zizike végre labdázik!!! Sok-sok szenvedés és erőlködés után egyik napról a másikra kezdte. Egy pihenős hét után fel volt pörögve és bármire rámozdult, amit eldobtam :) Ez eddig is jellemző volt, de most a szájába vette és vissza is hozta nekem! Megörökítettük a történelmi pillanatot!

http://www.youtube.com/watch?v=xy9Z73ig87c

Lenyírtuk a hőségre való tekintettel a nagy bundáját, nagyon édesen tűrte és utána élvezte a csupaszkodást :)

Teljesen jól beilleszkedett a kis családunkba, a cicával is klasszul kijön és más kutyákkal is barátságos, kedvesen ismerkedik.

Az úszás megtanítása még folyamatban van, Zizike egyelőre nem vidra típus :)
Röviden összefoglalva egyelőre ennyi :)

Túráztunk

A Káli-medencében kirándultunk szombaton, mi, kétlábúak a 15 km-es túraútvonalat teljesítettük, a négylábúak nagyjából a táv dupláját. Rengeteget szaladgáltak a kutyák fel és alá a túra elején, amikor még azt hitték, hamarosan véget ér. Aztán a nagy meleg miatt lógó nyelvvel a közvetlen közelünkben maradva értek a célba. Zizi szerintem még sosem sétált ekkorát, szépen fokozatosan szeretném hozzászoktatni ekkora és ennél nagyobb távokhoz. Flecki kétszer ellógott 1-2 percre és mindenféle ocsmányságba hempergett, szagolhattuk mindnyájan hazafelé úton a kocsiban. Zizi viszont ismét tündér volt és első szóra mindenhonnan visszajött. Biztosan unalmas már, hogy mindig csak ezt írom :) Csak hogy valami negatívat is írjak őkisasszonyságáról: két gödröt is ásott a frissen füvesített kertben 3 perc leforgása alatt, amíg kiengedtem egy gyors körbefutkosásra. De a frissen locsolt, felásott föld szaga nagyon csábító lehetett számára, csak egy egészen kicsit nehezteltem rá :D Ja és terrorizálja a macskát! Felkergeti magas helyekre és ugatja... Viszont ha a cica kiszökik a kertbe és nem tudom összeszedni, mert elszaladgál, akkor Zizi segít, visszatereli hozzám! Még hogy nincs benne terelőösztön!! Ezt majd még más módon is tesztelni fogom, amint eljön az ideje.
Visszatérve a túrára, hoztam fotót. Egy rövid szakasz aszfaltúton vezetett, itt sajnos rájuk kellett tennem a pórázt:

Hétvégi kihívások

Szombaton a Pilisbe indultunk egy kisebb túrára egy barátnőmmel. Dömör-kapunál hagytuk a kocsit és a zöld + jelzésű úton elindulva tettünk egy kisebb kört. Először betonúton haladtunk, autós forgalom elől elzárt helyen, csak néhány túrázóval találkoztunk. Majd letért a turistaút az erdőbe. Az utunkat többször is keresztezte egy patak, nagyon nagy mázlink volt, hogy nem egy-két héttel korábban jöttünk, akkor valószínűleg nem úsztuk volna meg száraz lábbal a kirándulást... Bár a kutyalábak így is nedvesek lettek :) Zizi nagyon aranyos volt, eleinte nem mert belemenni a vízbe. Kb. bokáig érő vízszint volt, és nagyobb köveken egyensúlyozva lehetett átjutni a túloldalra. Flecki tapasztalt erdőjáróként berohant, és simán átkelt a patakon, viszont Zizi nem mert átjönni hozzánk a túloldalra, hiába hívogattuk. Közönségünk is akadt, az arra járó kirándulók megálltak és kivárták, hogy mi lesz a helyzet megoldása. Már éppen lepakoltam magamról a hátizsákot és a pórázokat, és vissza akartam menni érte, amikor végre elszánta magát és bemerészkedett a vízbe. A tipikus borderes osonással átsuhant szinte csak a vízfelszínt érintve és megtapasztalhatta, hogy ez nem egy életveszélyes mutatvány. Onnantól kezdve ugyanúgy szaladgált keresztül-kasul a patakban, mint Flecki.

Egyébként a tereptárgyakon gyakoroltunk mindenfélét, egy farakásra is fel tudtam csábítani egy kis finom falat segítségével.

Vasárnap agility versenyen voltunk, Zizi is velünk tartott. Egy nagyon szép városkában, Csomádon zajlott az esemény. Mivel válogató verseny is volt, három pályán szervezték a futamokat, és a szokásosnál is több résztvevő nevezett, 200 versenyző és még több kutya rajzott ide-oda a sátrak és a pályák körül. Részemről ez volt eddig a legnagyobb szabású verseny, amin részt vettem, és szerintem Zizi sem volt még ennyi ember és állat között. A két futamunk  között, amíg Flecki pihent, végig velem volt, sétálgattunk és ismerkedtünk, szoktuk a közeget. Sokan odajöttek hozzánk, hogy közelebbről is megismerjék Zizit, hiszen a történetét már  eddig is követhették a világhálón. Zizi hozta a szokásos formáját, simogattatta magát és cukiskodott. Két kislány fél órán keresztül ajnározta és dögönyözte, nem tudták abbahagyni, csak akkor, amikor a szüleik már hazaindulni készültek. Szívesen magukkal is vitték volna, de nem hagytam :) 

Pár gyakorlatot is csináltunk, kicsit távolabb a zsongástól, nagyon szépen figyel rám ilyenkor is és csak a közelebbi hangos kutyaugatás zökkenti ki a koncentrációból. Néhány akadályon felfrissítettük az eddigi agility tudását is, mert az ivartalanítás miatt két hetet ki kellett hagynunk. Nagyon belelkesült, felismerte a korábban tanultakat és ügyesen el lehetett küldeni akadályt kerülni, átugrani.
Este mindkét kutyám eldőlt a fáradtságtól és reggelig nem sokat mozgolódtak! Fáradt kutya a jó kutya.


Ide kattintva megtudhatjátok, hogyan és mivel töltötte Zizi azt a két hónapot, amíg az ideiglenes befogadójánál rehabilitálódott:
http://zizielotortenet.blogspot.hu/



Okos-ügyes Zizi :)

Tegnap este egy csarnokba mentünk edzeni. Fleckivel nagyon jókat futkostunk a kirakott pályákon és két futkosás között behoztam Zizit is hozzá szoktatni a csarnoki léthez. A kutyám egy alkalmazkodó őstehetség, semmi, de az égvilágon semmi baja nem volt a hellyel, pedig igazán visszhangzik és jónéhány ugató kutya benn volt, idegen emberek, fura fények és zajok... Végig lelkes volt, figyelt rám és együttműködött. Benn volt egy egészen fiatal kölyökkutya is, aki nagyon hangosan ugatott a gazdájáért egy ideig, ez volt az egyetlen, ami kizökkentette Zizit, oda akart menni hozzá megnézni, hogy mi baja lehet egy ilyen szuper helyen :)
Gyakoroltunk a kirakott bójákon egy kis kerültetést. Illetve a behívást örökítettem még meg, mert annyira édes, ahogy nagy lelkesen visszaszalad, minden egyes alkalommal odáig vagyok érte :)

http://www.youtube.com/watch?v=V3YTdZl3D3M&feature=youtu.be

Ide kattintva megtudhatjátok, hogyan és mivel töltötte Zizi azt a két hónapot, amíg az ideiglenes befogadójánál rehabilitálódott:
http://zizielotortenet.blogspot.hu/



Hétvégi kikapcsolódás

Megjártuk a Bükköt, szerencsére csodálatos időnk volt! Szombat délelőtt felkerekedtünk hármasban egy kisebb sétára. A Bükk szélén egy kis faluban volt a szállásunk, a falu széle után egyből egy erdei ösvényre jutottunk, emelkedőnek felfelé, félig felszáradt sárban tocsogva kaptattunk a dombtető felé, majd fél óra után visszafordultunk. Úgy ítéltem meg, hogy Zizinek 5 nappal a műtét után ennyi elég is lesz, elég sokat futkostak ez alatt is Fleckivel fel és alá. A szállás kertjében még gyakoroltam Zizivel mindenfélét, majd kora délután a többiekkel egy nagyobb túrára indultunk. Zizi addig a szobában pihent. Egyébként ismét jól vizsgázott a kisasszony, 7 új ember, ebből egy kétéves kislány, Jázmin társaságát élvezhette, mindenkit meghódított a szelídségével és a kedvességével. Ott volt Freya is, a kis russel barátunk, vele sem volt semmilyen fennakadás, igaz, hogy még nem is haverkodnak. Egyszer remélem, eljutunk odáig is.
A ház körüli kertben Zizi szabadon mászkálhatott annak ellenére, hogy nem volt kerítés, végig ott maradt a közelünkben, vagy ha el is távolodott, első szóra mindig visszajött.
Vasárnap délelőtt agilityztünk egyet a csapattársunk, Ágiék közeli tanyáján. Zizivel egy kis szlalomozást gyakoroltunk, illetve folyamatosan szoktatom ahhoz, hogy hiszti nélkül végignézze a pálya szélén, ahogyan a Fleckivel edzünk. Eddig nem volt túl eredményes a szoktatás, de ott mintha megtört volna a jég és kevésbé izgatta fel magát amiatt, hogy pár pillanatig nem ő a világ közepe...
Délután beültünk egy kávézóba, ahová magammal vittem Zizit is, mondván, hogy szépen hozzá szeretném szoktatni ehhez is. Felteszem, hogy most járt először ilyen helyen, de úgy tett, mint aki ebbe a közegbe született, hihetetlenül gyorsan akklimatizálódott, teljes nyugalomban ült és feküdt mellettem, a lábak között, az asztal alatt, mindenhol! Egyetlen egyszer lehetett észrevenni, hogy egyáltalán ott van, amikor egy idegen kutya lépett be a kávézóba, akkor egy kis morgással üdvözölte. De amint rászóltam, azonnal abba hagyta.
A sebét már nem piszkálja, úgyhogy a gallért péntek óta nem kellett rá adnom. Szépen gyógyul is, csütörtökön mehetünk varratszedésre.
Fotók is készültek, de még nem kaptam meg őket, majd feltöltöm, ha nálam lesznek :)

Ide kattintva megtudhatjátok, hogyan és mivel töltötte Zizi azt a két hónapot, amíg az ideiglenes befogadójánál rehabilitálódott:
http://zizielotortenet.blogspot.hu/

Helyzetjelentés

Zizi pont úgy lábadozik a műtét után, ahogy az várható volt, problémamentesen, csendesen, és nagyon kedvesen :) Eddig is bújós kutya volt, de most aztán még inkább az lett!
Kicsiket sétálunk reggel-este, aztán a kertben okosodunk, csupa nem ugrálós, nem megerőltető dolgot tanulunk. A legújabb trükkünk a fekszik-ből alakult ki, egy hanyatt vágódásnál tartunk, ami amúgy is praktikus most, mert így fel tudja kínálni a sebes pocakját egy kis vakargatásra. Már lassan át is fordul belőle és hempergés lesz a végeredmény, de még nem erőltetem, majd ha meggyógyult. Az akadályt, fákat és engem nagyon ügyesen kerül jobbról, de elkezdem majd a balról kerültetést is, nem akarom, hogy féloldalas legyen, mint Flecki, akit nagyon nehéz leszoktatni arról, hogy csak a bal oldalam létezik számára... Viszont az engedelmesezést (igazodás, lábnál követés stb.) otthon nagyon hamar megunja, de azért csinálja, csak nem olyan lelkesen, mint a többit.
A plüssállatos játék nagyon jól bevált, leamortizált egy tv-macit, egy pingvint és most éppen egy hörcsögféleségen dolgozik, de már annak is félig lóg a feje és kicsit kijött a bele is, akár egy horrorfilmben :)
Azt terveztem, hogy amíg napközben dolgozom, nem rakok a fejére tölcsért, hanem ráhúztam anyagot a hasára, ami takarja a sebét és nem tudja nyalogatni. De sajnos nem vált be a dolog, csatakosra nyalogatta az anyagot és ez nem tett jót a sebnek sem, úgyhogy maradt a tölcséres megoldás. Szegénykém nagyon meglepődött, amikor először rátettem, meg sem mert mozdulni, fel sem mert kelni... Aztán mint oly sok mindenen, a finom jutalomfalat ezen is átlendítette hamar :) Nem is tudom, mire mennék finom főtt szívecskék és májacskák nélkül néha! Úgyhogy az első ijedtség után felkelve a tereptárgyak okoztak nehézséget, meg persze az ivás, végül az itatóra ráborított tölcsér alatt sikerül innia. De ma délután leveszem róla és hétfő reggelig ne is lássam!!
Hétvégére a Bükkbe utazunk, lesz mindenféle jó móka és végre sok-sok kutyázás. Zizi a nagyobb kirándulásra nem tart majd velünk, de kis sétákat azért majd teszek vele, és lesz időnk mindenfélét gyakorolni és bandázni.


Ide kattintva megtudhatjátok, hogyan és mivel töltötte Zizi azt a két hónapot, amíg az ideiglenes befogadójánál rehabilitálódott:
http://zizielotortenet.blogspot.hu/

A nagy esemény előtti zúzás

Tegnap még utoljára kitombolták magukat a kislányok, Zizi a testi fölényét kihasználva két vállra fektette Fleckit számtalanszor, Flecki kirúgott, mint egy kiscsikó, majd kezdték elölről unásig.

http://www.youtube.com/watch?v=VfUEstLeghQ&feature=youtu.be

 

Ma reggel Zizit ivartalanította a dokija, most lábadozik. Minden rendben volt és ha így megy tovább, 10 nap múlva varratszedés, és két hétig semmi hopszikázás, szigorúan csak kis séták. Egyébként elég jól van ahhoz képest, a Flecki anno ennyi idő után még teljesen maga alatt volt. A Zizi stramm csaj, ezt eddig is tudtuk :)

Ide kattintva megtudhatjátok, hogyan és mivel töltötte Zizi azt a két hónapot, amíg az ideiglenes befogadójánál rehabilitálódott:
http://zizielotortenet.blogspot.hu/