2013. április 12., péntek

Helyzetjelentés

Zizi pont úgy lábadozik a műtét után, ahogy az várható volt, problémamentesen, csendesen, és nagyon kedvesen :) Eddig is bújós kutya volt, de most aztán még inkább az lett!
Kicsiket sétálunk reggel-este, aztán a kertben okosodunk, csupa nem ugrálós, nem megerőltető dolgot tanulunk. A legújabb trükkünk a fekszik-ből alakult ki, egy hanyatt vágódásnál tartunk, ami amúgy is praktikus most, mert így fel tudja kínálni a sebes pocakját egy kis vakargatásra. Már lassan át is fordul belőle és hempergés lesz a végeredmény, de még nem erőltetem, majd ha meggyógyult. Az akadályt, fákat és engem nagyon ügyesen kerül jobbról, de elkezdem majd a balról kerültetést is, nem akarom, hogy féloldalas legyen, mint Flecki, akit nagyon nehéz leszoktatni arról, hogy csak a bal oldalam létezik számára... Viszont az engedelmesezést (igazodás, lábnál követés stb.) otthon nagyon hamar megunja, de azért csinálja, csak nem olyan lelkesen, mint a többit.
A plüssállatos játék nagyon jól bevált, leamortizált egy tv-macit, egy pingvint és most éppen egy hörcsögféleségen dolgozik, de már annak is félig lóg a feje és kicsit kijött a bele is, akár egy horrorfilmben :)
Azt terveztem, hogy amíg napközben dolgozom, nem rakok a fejére tölcsért, hanem ráhúztam anyagot a hasára, ami takarja a sebét és nem tudja nyalogatni. De sajnos nem vált be a dolog, csatakosra nyalogatta az anyagot és ez nem tett jót a sebnek sem, úgyhogy maradt a tölcséres megoldás. Szegénykém nagyon meglepődött, amikor először rátettem, meg sem mert mozdulni, fel sem mert kelni... Aztán mint oly sok mindenen, a finom jutalomfalat ezen is átlendítette hamar :) Nem is tudom, mire mennék finom főtt szívecskék és májacskák nélkül néha! Úgyhogy az első ijedtség után felkelve a tereptárgyak okoztak nehézséget, meg persze az ivás, végül az itatóra ráborított tölcsér alatt sikerül innia. De ma délután leveszem róla és hétfő reggelig ne is lássam!!
Hétvégére a Bükkbe utazunk, lesz mindenféle jó móka és végre sok-sok kutyázás. Zizi a nagyobb kirándulásra nem tart majd velünk, de kis sétákat azért majd teszek vele, és lesz időnk mindenfélét gyakorolni és bandázni.


Ide kattintva megtudhatjátok, hogyan és mivel töltötte Zizi azt a két hónapot, amíg az ideiglenes befogadójánál rehabilitálódott:
http://zizielotortenet.blogspot.hu/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése