A Káli-medencében kirándultunk szombaton, mi, kétlábúak a 15 km-es túraútvonalat teljesítettük, a négylábúak nagyjából a táv dupláját. Rengeteget szaladgáltak a kutyák fel és alá a túra elején, amikor még azt hitték, hamarosan véget ér. Aztán a nagy meleg miatt lógó nyelvvel a közvetlen közelünkben maradva értek a célba. Zizi szerintem még sosem sétált ekkorát, szépen fokozatosan szeretném hozzászoktatni ekkora és ennél nagyobb távokhoz. Flecki kétszer ellógott 1-2 percre és mindenféle ocsmányságba hempergett, szagolhattuk mindnyájan hazafelé úton a kocsiban. Zizi viszont ismét tündér volt és első szóra mindenhonnan visszajött. Biztosan unalmas már, hogy mindig csak ezt írom :) Csak hogy valami negatívat is írjak őkisasszonyságáról: két gödröt is ásott a frissen füvesített kertben 3 perc leforgása alatt, amíg kiengedtem egy gyors körbefutkosásra. De a frissen locsolt, felásott föld szaga nagyon csábító lehetett számára, csak egy egészen kicsit nehezteltem rá :D Ja és terrorizálja a macskát! Felkergeti magas helyekre és ugatja... Viszont ha a cica kiszökik a kertbe és nem tudom összeszedni, mert elszaladgál, akkor Zizi segít, visszatereli hozzám! Még hogy nincs benne terelőösztön!! Ezt majd még más módon is tesztelni fogom, amint eljön az ideje.
Visszatérve a túrára, hoztam fotót. Egy rövid szakasz aszfaltúton vezetett, itt sajnos rájuk kellett tennem a pórázt:
Kedves Évi!
VálaszTörlésBámulatos látni hogy Zizi mennyit fejlődött, főként ahhoz képest, hogy honnan indult! Gratulálok és csak így tovább! :-)
Nagyon jól bele tudtam élni magam a történetetekbe, kb fél éve én is tulajdonosa vagyok egy hasonlóan problémás Border collie szukának mint Zizi. Talán nem ennyire extrém eset, de komoly kihívást jelent, annak ellenére, hogy a kutyázást én se ma kezdtem.
Üdv.: Carmen